Hírek kezelése veszélyhelyzetben

Krízishelyzet idején különösen fontos a megfelelő tájékozódás. A kor technológiájának köszönhetően a nap 24 órájában elárasztanak bennünket a hírek. Sajnos ez közel sem olyan jó, mint amilyennek néha gondolhatjuk. A túlzott "hírfogyasztás" - pláne, ha az álhírekre, pletykákra gondolunk - kimondottan ártalmas lehet. Könnyen vezethet alaptalan pánikhoz, szorongáshoz, ha egész nap a hatásvadász módon megkomponált információk tömgkelegét hallgatjuk/olvassuk.

Ahhoz, hogy jól informáltak legyünk és közben a nyugalmunkat is megőrizzük két alapvető szabályt érdemes szem előtt tartani: mennyiség és minőség. Ez annyit jelent, hogy korlátozzuk a hírfogyasztásunkat, naponta egy vagy két alkalommal bőven elég tájékozódni és ezt is hiteles, megbízható forrásokból tegyük. Érdemes kerülni azokat a platformokat, ahol gyakran találjuk szembe magunkat vélt vagy valós tényekkel (közösségi média, televízió, internetes hírportálok), ehelyett a hivatalos weboldalakat látogassuk (pl. WHO, kormányzati oldalak az esetleges bejelentések miatt).

Ennél részletesebb összefoglalót készített az Amerikai Pszichológiai Társaság. Az alábbi javaslatokat tették:

"Ne tévesszünk arányt. A média alapvető jellegzetessége, hogy a negatív események sokkal nagyobb súllyal jelennek meg benne, mint a valóságban. Ez most is így van, amikor nap mint nap értesülünk a járvány pusztításáról. Ne feledjük azonban, hogy az emberek döntő többsége – több mint 95 százaléka – ha elkapja is a koronavírust, tökéletesen kigyógyul a betegségből. Az irreális eshetőségeken való rágódás helyett inkább foglalkozzunk a leginkább veszélyeztetettek, az idősek és a krónikus betegek védelmével.

A tényekre figyeljünk. Most különösen fontos, hogy ne üljünk fel a klikkvadász álhíreknek, és nagyon kritikusan értékeljük a jóhiszeműen összevissza szétküldözgetett, olykor értelmetlen, vagy egyenesen káros tanácsokat. Ne hagyjuk, hogy ide-oda rángassák hangulatunkat! A hivatalos forrásokat és a komoly médiumok ellenőrzött információit viszont vegyük komolyan.

Beszéljük meg gyermekeinkkel a helyzetet. Ne hagyjuk magukra a gyerekeket a hírek áradatával. Életkoruknak megfelelően, őszintén beszéljük meg velük, értelmezzük az információkat. Az is segít csökkenteni a szorongásukat, ha az iskolaszünet idején is megvannak a teendőik, világos napirend szerint élnek. A gyerekek a felnőtteket figyelik, és ennek alapján próbálják meg kezelni saját érzéseiket is – ha nyugodtak vagyunk, ők is azok lesznek.

Maradjunk kapcsolatban másokkal. Igaz, hogy a járvány idején fizikailag egy kicsit el kell szigetelődnünk másoktól, de azért ne zárkózzunk be! Beszéljünk telefonon vagy az internetes csatornákon rokonainkkal, barátainkkal. Ha beszélünk félelmeinkről, negatív érzelmeinkről, máris megkönnyebbülünk egy kicsit – ezt a jól ismert jelenséget a pszichológia ventillációnak nevezi. De ne csak beszéljünk, hanem hallgassuk meg azt is, amit nekünk mondanak. Az ilyen beszélgetésekkel önmagunk és mások szorongását is enyhíthetjük."

Végezetül fontosnak tartom megemlíteni, hogy maradjunk megértőek és elfogadóak. A vírus nemtől, kortól vagy származástól függetlenül bárkit megtámadhat, ezért senki sem hibás. Ennek kommunikációja különösen fontos a gyermekek felé.