Testvérharcok kamaszkorban

A testvérek közötti kisebb-nagyobb viták teljesen természetesek, főként, ha kamaszokról van szó. Ez az egyik módja, hogy a társas kapcsolódásokról tanuljanak. Amikor a gyerekek maguk tudják megoldani a konfliktusaikat, olyankor az élethez szükséges képességeket sajátítják el. Érdemes elkerülni a közvetlen közbelépést, de közben mégis útmutatást nyújtani számukra, ha szükséges. A közbelépés akkor indokolt, ha a testvérek fizikailag vagy verbálisan erőszakosak egymással.

Testvérharcok: mit érdemes tudni?

„Az az én ruhám! Tűnj el a szobámból!” – Ezeket és hasonlókat már biztosan hallott minden olyan szülő, aki több kamasz gyerekkel él együtt. Teljesen természetes, hogy a tinédzser testvérek ugyanolyan heves vitákat alakítanak ki, mint a kisgyerekek, csak már más dolgok miatt vesznek össze. Valószínűleg más, érettebb nyelvezetet, módszert is használnak.

Bár szülőként sokszor bosszantó és stresszes tud lenni egy ilyen szituáció, a gyerekek számára kimondottan hasznos. Ugyanis, míg a szülőkkel kommunikálva az autoritást tanulják meg, addig a testvérek egymás közti interakcióik a kortárs kapcsolódásban segítik őket. Ráadásul a helyesen kezelt testvérharcok igencsak fontos képességekre taníthatják a gyerekeket, mint például, hogyan:

• oldjanak meg problémákat és vitás helyzeteket

• legyenek empatikusak másokkal

• birkózzanak meg több különböző véleménnyel

• tárgyaljanak és jussanak kompromisszumra.

A testvérek közötti vitákat hallgatni sokszor dühítő és stresszes lehet, de ne feledjük, hogy ez az időszak elmúlik. Ma még talán vitatkoznak, de máskor igazán jó támaszt és védelmet tudnak nyújtani egymásnak. Ezek a perpatvarok ráadásul megtanítják a gyerekeknek, hogy a jövőben hogyan legyenek jó barátok, társak, kollégák.

Megoldás

Habár teljesen megszűntetni nem lehet – és nem is kell – ezeket a harcokat, íme néhány tipp, amivel könnyebben kezelhetőek lehetnek.

Mint már szó volt róla, a gyerekek közötti viták komoly képességek elsajátítására sarkallja őket, így bármennyire csábító is, hogy közbelépjünk, gyorsabban, higgadtabban – és nem mellesleg csendesebben - véget vessünk a szituációnak, nem feltétlenül teszünk vele jót. Inkább abban segítsük őket, hogy megtanulják meghallgatni a másikat, és aztán kompromisszumra jussanak, akár a lépésről lépésre történő problémamegoldási módszeren vezetve őket végig (erről bővebben egy külön bejegyzésben lesz szó).

Ha szükségük van segítségre a vita elrendezésében, érdemes őket irányítgatni. Példát lehet azzal is mutatni, ha segítünk kitalálni, mi is a probléma (hiszen ez ugye sokszor nem egyértelmű), mindenkitől megkérdezzük, mit szeretne, és arra bíztatjuk őket, hogy egy közös megoldást próbáljanak kitalálni. Érdemes a konfliktus forrására fókuszálni ahelyett, hogy ki kezdte, hiszen ha már vitáznak, akkor az mindannyiuk felelőssége (ráadásul ember legyen a talpán, aki kideríti, hogy valójában ki kezdte).

Ha valakinek az oldalára állunk, a másik gyermek könnyen érezheti igazságtalannak a helyzetet, vagy akár azt, hogy kivételezünk. Jobb megoldás, ha mindkettőjük álláspontját megismerjük, és közös gondolkodásra sarkalljuk őket. Ilyenkor egyszerűbb és átláthatóbb, ha le is írják a gondolataikat.

Néhány egyszerű korlátozással motiválni lehet őket, hogy maguk oldják me a problémáikat. Például, ha a játékkonzolon vitatkoznak, ne engedjük őket játszani, amíg ki nem találnak egy kompromisszumos megoldást. Amíg ezt kidolgozzák, kénytelenek nyugodtak maradni, még ha ez nehéz is. Előfordulhat, hogy egy kis szünetre van szükségük, hogy megnyugodjanak, mielőtt nekiállnak a közös gondolkodásnak.

Ha figyelemmel kísérjük, hogyan oldódnak meg ezek a viták, segíthet, hogy biztosan tudjuk, egyik gyerek sem dominálja túl a másikat. Győzödjünk meg róla, hogy mindig létrejön egy kompromisszumos megoldás, ezzel is következetességre tanítva őket.

Az erőszakos - verbális vagy fizikai – összetűzések komoly, hosszútávú károkat okozhatnak a testvérek közötti kapcsolatban és hatással lehetnek a mentális egészségükre. Épp ezért, ezekben a helyzetekben muszáj beavatkozni.

Hogyan csökkenthetjük a jövőbeli „kamaszharcok” számát

Egy kis „alapozással” csökkenteni tudjuk a testvérek közötti viszályok mennyiségét – vagy bizonyos esetekben akár el is kerülhetjük őket.

• egyforma bánásmód

- Nem egyszerű feladat, de próbáljuk meg ugyanúgy kezelni a testvéreket. Ez vonatkozhat például arra, hogy egyforma időt tölthessenek a xbox-szal (ha szeretnének), vagy bizonyososdjunk meg róla, hogy minden testvér egyforma mértékben kapja meg, amit szeretne. A kamaszok különösen érzékenyek a kivételezésre.

- Igyekezzünk elkerülni az összehasonlítást, inkább fókuszáljunk minden gyermek saját erősségeire. Könnyű néha olyanokat mondani, hogy „Miért nem tudsz olyan lenni, mint a testvéred?” vagy „A nővéreddel sosem volt ilyen gond.”, de ezek a mondatok könnyen vezethetnek rossz érzésekhez a testvérek között.

- Jusson figyelem mindegyikőjükre. Próbáljunk meg egyenként is minőségi időt tölteni velük. Bár a kamaszok gyakran szeretnek elvonulni, egy gyerek sem lehet túl idős ahhoz, hogy egyéni, minőségi időt töltsünk vele.

- Ne címkézzük a gyerekeket. Például ne hivatkozzunk úgy egyikükre, mint a nehéz” vagy „problémás” gyerek, mert ez konfliktusokhoz vezethet vagy viselkedési nehézségeket válthat ki az adott gyermekből.

• pozitív családi kapcsolatok

- Adjuk meg a gyerekeknek a saját személyes terüket. Ez lehet egy szoba – vagy ennek egy része, ahova a többiek csak akkor mehetnek be, ha behívták őket, de ez lehet néhány olyan holmi, amin nem kell osztoznia, vagy épp barátokkal töltött idő, amikor a testvérek nincsenek jelen.

- Alakítsunk kis közös szokásokat, programokat – sportok, bevásárlás, közös filmnézés. Akár a gyerekeknek is adhatunk közös feladatokat, kihívásokat, például főzzenek vacsorát a családnak.

- Maradjunk kapcsolatban velük. Habár a kamaszkor elég nehézkes tud lenni időnként, győződjünk meg róla, hogy a gyerekek tisztában vannak azzal, hogy bármiről beszélhetnek velünk, maradjunk nyitottak a beszélgetésekre.

- Legyenek egyértelmű szabályok a családban. Például, a fizikai erőszak sosincs rendben. Akár azt is szabályhoz köthetjük, hogy hogyan beszéljenek egymással a családtagok (pl. nincs csúnya beszéd, tartózkodjunk a kiabálástól, legyünk udvariasak, nem fenyegetőzünk stb.).

• pozitív kommunikáció

- Igyekezzünk nem belekeveredni az olyan vitákba, hogy mi igazságos és mi nem, hiszen ez általában egy parttalan vita, mivel a gyerekek hajlamosak mindent igazságtalanságnak gondolni, ha korlátozzák vagy megbántják őket. Akkor szóljunk bele és segítsünk, ha úgy látjuk, nem tudnak a veszekedés végére érni, vagy kezdik átlépni a határokat.

- Adjuk meg az esélyt, hogy a gyerekek a megfelelő módon elmondhassák a véleményüket. Talán néha családi „gyűlésekre” is szükség lehet, ahol megbeszélhetjük a problémákat és közösen megoldásokat kereshetünk.

- Nem utolsó sorban példamutatással is taníthatjuk őket. Ha vitába keveredünk, figyeljünk oda, hogy olyan módon kezeljük a helyzetet, ahogyan a gyerekeinket is látni szeretnénk egy hasonló szituációban.

Néhány érdekes tény

A testvérek közötti veszekedések többnyire a korai kamaszkorban érik el a csúcspontot, konkrétabban, amikor a legkisebb testvér eléri ezt a kort. 
Ha egy fiatalabb testvér úgy tekint az idősebbre, mint egy autoritás személyre (mint a szüleire), akkor a viták száma megnövekedhet, ahogyan a kistestvér mind a szüleivel, mind a testvérével szemben szeretné kivívni a saját függetlenségét. Ha a gyerekek között kisebb a korkülönbség (1-2 év) hajlamosak többet veszekedni, amint a legkisebb eléri a korai kamaszkort. 

A testvérekkel való vitatkozás az egyik módja annak, hogy a gyerekek különálló személyiségként kezdjenek el tekinteni magukra. Ez a fejlődésük része az önállóság és függetlenség felé. Az, hogy hogyan oldják meg a konfliktusaikat, alakítja ki a későbbi kapcsolatukat egymással.

A kamaszok a közös érdeklődések mentén választanak maguknak barátokat, de a testvéreiket nem tudják megválasztani. Akár érezhetik úgy is, hogy nincs bennük semmi közös. 

Leggyakrabban az egyenlőség, igazságosság, a személyes tér, a saját tulajdon és a barátok kérdése okozza a konfliktusokat kamaszkorú testvérek között.  

Ha úgy tűnik, nem tudjuk megoldani a helyzetet családon belül, vagy gyakran elszabadulnak az indulatok, ne habozzunk segítséget kérni egy szakembertől.

forrás: raisingchildren.net.auenage sibling fighting